Zöld Dió Kuckó

Gyógypedagógus-logopédusként várom és hívom a gyerekeket valamint az érdeklődő szüleiket olyan foglalkozásokra, amelyek több oldalról készítenek fel az iskolai helyzetekre.

Játékos feladatokkal, mozgással, rengeteg fejlesztő játékkal és eszközzel fejlesztem azokat a készségeket és képességeket, amelyek megkönnyítik az ugrást a gyermekközpontú óvodai életből a teljesítményközpontú iskolába.
Azoknak a nagycsoportos óvodásoknak ajánlom, akiknek valamilyen területen lemaradásuk van, fejlesztésre szorulnak, vagy már nagyon várják az iskolát, szeretik a plusz feladatokat, az érdekes kihívásokat.

A komplex fejlesztő foglalkozások a következő területeket érintik:
Anyanyelvi fejlesztés :hallási figyelem, emlékezet és hallási megkülönböztető-képesség fejlesztése_; szókincs és kifejezőkészség, beszédértés és észlelés fejlesztése; ritmusérzék, időtartam-differenciálás, fonetikai tudatosság játékos feladatokkal .
Tájékozódás időben (napszakok, napok, évszakok), térben és síkban- mozgásos, majd papír-ceruza alapú feladatokkal.
Szociális készségek, társas viselkedés fejlesztése meséken keresztül.

Grafomotorikus készségek fejlesztése
Matematikai gondolkodás : számlálás, számképek, ujjképek felismerése, egyszerű relációk és műveletek megoldása játékos formában.

Bármilyen kérdéssel kereshet, időpontegyeztetés: Szabó Terézia 30 1903056

Avagy a cumizás és társairól logopédus szemmel

Ne. Ne és ne! Tudjuk az érveket / megnyugtatja, szüksége van rá, inkább a cumi, mint az ujja stbstb..), és látjuk, tapasztaljuk a következményeket. Azokat a következményeket, amelyek előbb az arckoponya, majd közvetve az egész testtartásra kihatnak.

A gyerekek többsége könnyen rászokik, viszont utána a szülők félelme erős, hogy nem fog menni a leszoktatás. Ha már cumizik a gyermekünk, minél hamarabb próbáljuk megértetni vele, hogy hagyja el. Az a tapasztalat, hogy minden életkorban el lehet magyarázni a gyerekeknek, hogy miért ideje már elbúcsúzni a cumitól. Azokban az óvodákban, ahol dolgozom, a kiscsoportos szülői értekezleteken beszélek a szülőknek a következményekről, majd utána a gyerekeknek is. A faliújságra kiteszek képeket a cumizás jól látható hatásairól. Az egyik óvónéni mesélte, hogy egy apuka a kisfiával hosszasan nézegette a képeket, a kisfiúnak magyarázta az apa, mit lehet látni azokon. Másnap reggel a gyerek hozta az óvónéninek a cumijait, mert ő ” szép fogakat akar”. Ugye, mennyire más ez a hozzáállás, mint amikor a szülő ezt a problémát úgy reagálja le, hogy ” ó, legfeljebb fogszabályzós lesz majd nagy korában”?

Bízzunk a gyerekeinkben, el tudják hagyni a cumit. Én sem szoktatok le senkit, csak elmagyarázom a gyereknek az ő kis nyelvén, hogy miért ideje elhagyni ezt a rossz szokást.

A cumizás néhány következménye-logopédiai szempontból:

-gát a beszédben, de ha szerencsésen meg is érti a környezete a cumival beszélő gyereket, akkor is beszédhibákat okoz,

-zavarja, gátolja a fogfejlődést, az állkapocsív kialakulását, a szájpadlás ívének csontosodását,

-a fülkürt nem tud megfelelően szellőzni, ezért gyakoribbak a fülgyulladások,

-rendellenes állkapocstartást tart fenn: amíg a két állkapocs közt van a cumi, az nem képes megfelelően záródni,

-renyhe, később záródásra képtelen ajakizmokat eredményezhet,

-lenyomja a nyelvet az alsó fogív mögé, ahelyett hogy a nyelv szépen belesimulna a szájpadlásba. Ha lent a nyelv, akkor egész biztos hogy szájlégző lesz a gyerek,

-a szájlégzés következményeként -mivel nincsenek használatban- elzáródnak, beszűkülnek az orrjáratok és az arckoponya járatai, ezek állandó és hosszan tartó felsőlégúti megbetegedéseket eredményeznek,

-a cumin vígan eléldegélő baktériumok melegágyai a különböző szájfertőzéseknek és a fogszuvasodásnak.

(Könyvajánló)

Egy család, egy kisfiú és az iskolakezdés…..mi történik, akkor, ha nem úgy indul az olvasástanulás, ahogy szerettük volna? Amikor a Kavarék Szellem mindig összezavarja Simi betűit? Hogyan befolyásolja nemcsak az olvasást, hanem Simi hangulatát is?

Olvassátok el!

KOFA. KOFA teszt-ezekkel a szavakkal általában akkor találkozunk, ha beszédkésés miatt fordulunk szakemberhez. Ha nincs gond a gyermekünk beszédfejlődésével, akkor is találkozni fogunk vele, amikor a gyermek 3 éves kora körül az óvodát kezdi. Ugyanis néhány éve létezik és működik a 3 évesek kötelező logopédiai szűrése. Itt nyomatékosítanám, hogy NEM a beszédhibákat, artikulációs eltéréseket szűrjünk, hanem a gyerekek nyelvi fejlettségére vagyunk kiváncsiak, úgymint szókincs, nyelvhasználat, mondatok használata, hibák.

A Kommunikatív Fejlődési Adattárat általában az óvodai szülői értekezleteken kapják kezükbe a szülők, előtte a logopédus segítséget, útmutatást ad a kitöltéséhez, és elmondja mi célból kérjük meg a szülőket, hogy töltsék ki a kérdőívet. Szerencsés ha néhány nap rendelkezésükre áll, hogy átgondoltan kitöltsék a kérdőívet. A KOFA elsődleges célja, hogy kiszűrje a gyerek nyelvfejlődési késésére utaló jeleket, felmérje a nyelvi fejlettséget, valamint a kommunikáció színvonalát. A kérdőíveket eztán kiértékeli a logopédus, az ereménye ennek a szűrésnek kétféle lehet: a gyerekünk nyelvi fejlődése tipikus, vagy pedig nyelvfejlődési késés jellemző rá. Ez utóbbi esetében – a beszoktatási idő után- a logopédus megfigyeli a gyermeket, konzultál a szülőkkel, óvodapedagógusokkal, majd ha a szakember úgy ítéli meg, hogy szükséges, egy további, egyéni vizsgálattal felméri a gyermeket. A vizsgálat során megfigyeli a logopédus azt is, hogy a gyermek mennyire nyitott, megfigyeli a csoportban és megkérdezi az óvónők véleményét is. Mindezeket együttvéve, ha gyermek beszédértése, szókincse illetve kifejezőkészsége az életkorától elmarad, akkor javasolja a szakember a gyermek számára a beszédindító terápiát.

Netes szülői forumokon időnként felbukkan a KOFA, de erre nem kell rákészülnie a szülőknek, csak törekedni kell a minél pontosabb, objektívebb kitöltésére. Általában megrémülnek a szókincset vizsgáló résznél, mert sok, árnyalt és változatos szót sorol fel a teszt, ami nem azt jelenti hogy egy 3 éves gyerektől ez az elvárt!

Gyermekünk fejlődésének egy nagyon fontos lépcsőfoka a beszédelsajátítás, a beszéd elindulása. Minden szülő nagyon várja, és aggodalommal figyeli, ha nem az elvártak szerint alakul ez…de mikor is érdemes szakemberhez fordulni?

Mindenképpen keressünk meg szakembert, ha kétségek merülnének fel bennünk: megfelelő-e a gyermekem beszédfejlődése? Nincs elmaradva? Gondoljuk végig, hogy a gyermek megérti-e a környezete beszédét, vagy csak a szituációkhoz kötötten tájékozódik? Meg tudja magát értetni a környezetével? Hogyan? Ki tudja fejezni az alapvető szükségletein kívül az érzelmeit? Hogyan?

Mikor keressünk fel korai fejlesztőt, vagy beszédindítással is foglalkozó logopédust? Gyermekünk 2 és fél éves kora körül, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a beszéde nem indult meg, illetve a szókincse is néhány szóra korlátozódik. illetve, ha beszél a gyerek, csak olyan ” furcsán” : más szórenddel, keves és hibás toldalékolással, ragozással.

A szakemberek nem szeretnek konkrét adatokat felvonltatni, hogy pl. 2 és fél éves korában hány szavas szókincs az elvárt, nem célunk a szülők megrémisztése. Sajnos ezt sok esetben megteszik a hozzáértő laikusok, mindig van egy hasonló korú gyerek a környezetünkben, aki már sokkal, de sokkal „jobban” beszél…!

Természetesen önmagunk megnyugtatása érdekében nem kell eddig a bűvös dátumig várni.

A törvényben foglaltak szerint elenleg minden év szeptemberében szűrik a KOFA-3 ( a későbbiekben erről részletesen írok ) kérdőív alapján az óvodába kerülő gyermekeket. ( Tehát kb. 3 éves koruk körül! ) Ezt a kérdőívet a szülő tölti ki, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy szükséges, további, egyéni vizsgálatokkal felmérik a gyermeket. Ezeken a vizsgálatokon általában a gyermeknek képeket kell felismernie, aztán megneveznie, ez ad egy kis támpontot arra nézve, hogy a gyermeknek milyen az aktuális szóértése és szókincse. Illetve a vizsgálat során megfigyelik a szakemberek azt is, hogy a gyermek mennyire nyitott, megfigyelik a csoportban és megkérdezik az óvónők véleményét is. Mindezeket együttvéve, ha gyermek beszédértése, szókincse illetve kifejezőkészsége az életkorától elmarad, akkor javasolja a szakember a gyermek számára a beszédindító terápiát, vagy a kompex, mindenre kirejedő vizsgálatot.

A logopédiai beszédindító terápia mellett sok esetben kifejezetten javasolt a TSMT mozgásterápia ( erről is lesz még szó a későbbiekben ) , ami nemcsak kiegészíti, hanem sok esetben feltétele a sikeres logopédiai terápiának.

Tényleg nem.

Sokan a fogszabályozáskor a fogorvostól hallják ezt a kifejezést először, és ekkor döbbennek rá, hogy a fogszabályozási folyamat kicsit összetettebb lesz, mint gondolták. Egyesek kétkedve fogadják: mi az, hogy nem szabályosan nyelek? Egyáltalán, lehet másképp is nyelni? Igen, lehet.

A nyelvlökéses nyelés terápiáját logopédus végzi, szorosan együttműködve a fogorvossal, szükség esetén a gyógytornásszal. A fogszabályozás nem lesz elegendő önmagában a tartós eredményhez, mert ha fennmarad a nyelvlökéses nyelés, az rövid időn belül a fogak visszarendeződését okozhatja. Viszont ha a páciens a helyes nyelés technikáját elsajátítja és automatizálja, akkor a fogszabályozás ideje lényegesen lerövidül.

A nyelvlökéses nyelés a csecsemőkori táplálkozáskor teljesen természetes, majd kb. 5 éves korunkra már másfajta mechanizmussal nyelünk. A ” normál” nyelés közben az arc, az ajak, a nyak és a nyelv izmai egyensúlyban működnek, harmonikus arcfejlődést és szabályos fogazat kialakulását segítik elő.

A nyelvlökéses nyelés során a két fogsor nem záródik megfelelően, a nyelv a fogakhoz támaszkodik és gyakran a két fogsor, és/vagy az ajkak közé csúszva láthatóvá is válik. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához pedig az arc, ajak és nyak bizonyos izmai túlságosan aktivizálódnak, megfeszülnek, míg mások alulműködnek. Mindezen erők együttes hatására harapási és fognövekedési rendellenességek, valamint beszédhiba alakul ki.

• 

Nyílt harapás, nyelvlökéses nyelés

• 

A két fogsor közt kicsúszó nyelv

Meg tudom magamnak állapítani, hogy nyelvlökő vagyok-e? Inkább ne, a diagnózis felállítását bízd a szakemberekre: a fogorvosodra, illetve a logopédusra.

El tudom-e sajátítani egyedül, könyvből a helyes nyelést? Egész biztos, hogy nem. Bízd magad logopédusra. Nem minden kollega foglalkozik nyelvlökéses nyelés terápiájával, viszont, ha megkéred, tud neked ajánlani megfelelő szakembert.

Szülőként gyanúra adhatnak okot az alábbi tünetek 5 éves kor után^:

-rossz tartás, előrebukó fej,

-t, d, l, sz, z, c, hangok fura ejtése, sok esetben a nyelv látható a fogak közt,

-ügyetlen, tónustalan nyelv,

-a gyerek nem szeret rágni, nagy falatokban, gyorsan eszik, sokat iszik evés közben,

-nyitott száj, szájlégzés,

-fokozott nyáltermelés, beszéd közben is,

-gyakran szenved felsőlégúti megbetegedésekben,

-harapdálja,vagy szívja a nyelvét,

-nyelés közben grimaszol,

-elég érdekesen iszik üvegből.

Nagyon jó lenne, ha nálunk is elterjedne az a gyakorlat, ami sok helyen már kíválóan működik, hogy az 5 éves státuszvizsgálat része lenne az is, hogy ezt a jelenséget is figyelje a gyerekorvos.