Gyermekünk fejlődésének egy nagyon fontos lépcsőfoka a beszédelsajátítás, a beszéd elindulása. Minden szülő nagyon várja, és aggodalommal figyeli, ha nem az elvártak szerint alakul ez…de mikor is érdemes szakemberhez fordulni?

Mindenképpen keressünk meg szakembert, ha kétségek merülnének fel bennünk: megfelelő-e a gyermekem beszédfejlődése? Nincs elmaradva? Gondoljuk végig, hogy a gyermek megérti-e a környezete beszédét, vagy csak a szituációkhoz kötötten tájékozódik? Meg tudja magát értetni a környezetével? Hogyan? Ki tudja fejezni az alapvető szükségletein kívül az érzelmeit? Hogyan?

Mikor keressünk fel korai fejlesztőt, vagy beszédindítással is foglalkozó logopédust? Gyermekünk 2 és fél éves kora körül, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a beszéde nem indult meg, illetve a szókincse is néhány szóra korlátozódik. illetve, ha beszél a gyerek, csak olyan ” furcsán” : más szórenddel, keves és hibás toldalékolással, ragozással.

A szakemberek nem szeretnek konkrét adatokat felvonltatni, hogy pl. 2 és fél éves korában hány szavas szókincs az elvárt, nem célunk a szülők megrémisztése. Sajnos ezt sok esetben megteszik a hozzáértő laikusok, mindig van egy hasonló korú gyerek a környezetünkben, aki már sokkal, de sokkal „jobban” beszél…!

Természetesen önmagunk megnyugtatása érdekében nem kell eddig a bűvös dátumig várni.

A törvényben foglaltak szerint elenleg minden év szeptemberében szűrik a KOFA-3 ( a későbbiekben erről részletesen írok ) kérdőív alapján az óvodába kerülő gyermekeket. ( Tehát kb. 3 éves koruk körül! ) Ezt a kérdőívet a szülő tölti ki, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy szükséges, további, egyéni vizsgálatokkal felmérik a gyermeket. Ezeken a vizsgálatokon általában a gyermeknek képeket kell felismernie, aztán megneveznie, ez ad egy kis támpontot arra nézve, hogy a gyermeknek milyen az aktuális szóértése és szókincse. Illetve a vizsgálat során megfigyelik a szakemberek azt is, hogy a gyermek mennyire nyitott, megfigyelik a csoportban és megkérdezik az óvónők véleményét is. Mindezeket együttvéve, ha gyermek beszédértése, szókincse illetve kifejezőkészsége az életkorától elmarad, akkor javasolja a szakember a gyermek számára a beszédindító terápiát, vagy a kompex, mindenre kirejedő vizsgálatot.

A logopédiai beszédindító terápia mellett sok esetben kifejezetten javasolt a TSMT mozgásterápia ( erről is lesz még szó a későbbiekben ) , ami nemcsak kiegészíti, hanem sok esetben feltétele a sikeres logopédiai terápiának.

Tényleg nem.

Sokan a fogszabályozáskor a fogorvostól hallják ezt a kifejezést először, és ekkor döbbennek rá, hogy a fogszabályozási folyamat kicsit összetettebb lesz, mint gondolták. Egyesek kétkedve fogadják: mi az, hogy nem szabályosan nyelek? Egyáltalán, lehet másképp is nyelni? Igen, lehet.

A nyelvlökéses nyelés terápiáját logopédus végzi, szorosan együttműködve a fogorvossal, szükség esetén a gyógytornásszal. A fogszabályozás nem lesz elegendő önmagában a tartós eredményhez, mert ha fennmarad a nyelvlökéses nyelés, az rövid időn belül a fogak visszarendeződését okozhatja. Viszont ha a páciens a helyes nyelés technikáját elsajátítja és automatizálja, akkor a fogszabályozás ideje lényegesen lerövidül.

A nyelvlökéses nyelés a csecsemőkori táplálkozáskor teljesen természetes, majd kb. 5 éves korunkra már másfajta mechanizmussal nyelünk. A ” normál” nyelés közben az arc, az ajak, a nyak és a nyelv izmai egyensúlyban működnek, harmonikus arcfejlődést és szabályos fogazat kialakulását segítik elő.

A nyelvlökéses nyelés során a két fogsor nem záródik megfelelően, a nyelv a fogakhoz támaszkodik és gyakran a két fogsor, és/vagy az ajkak közé csúszva láthatóvá is válik. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához pedig az arc, ajak és nyak bizonyos izmai túlságosan aktivizálódnak, megfeszülnek, míg mások alulműködnek. Mindezen erők együttes hatására harapási és fognövekedési rendellenességek, valamint beszédhiba alakul ki.

• 

Nyílt harapás, nyelvlökéses nyelés

• 

A két fogsor közt kicsúszó nyelv

Meg tudom magamnak állapítani, hogy nyelvlökő vagyok-e? Inkább ne, a diagnózis felállítását bízd a szakemberekre: a fogorvosodra, illetve a logopédusra.

El tudom-e sajátítani egyedül, könyvből a helyes nyelést? Egész biztos, hogy nem. Bízd magad logopédusra. Nem minden kollega foglalkozik nyelvlökéses nyelés terápiájával, viszont, ha megkéred, tud neked ajánlani megfelelő szakembert.

Szülőként gyanúra adhatnak okot az alábbi tünetek 5 éves kor után^:

-rossz tartás, előrebukó fej,

-t, d, l, sz, z, c, hangok fura ejtése, sok esetben a nyelv látható a fogak közt,

-ügyetlen, tónustalan nyelv,

-a gyerek nem szeret rágni, nagy falatokban, gyorsan eszik, sokat iszik evés közben,

-nyitott száj, szájlégzés,

-fokozott nyáltermelés, beszéd közben is,

-gyakran szenved felsőlégúti megbetegedésekben,

-harapdálja,vagy szívja a nyelvét,

-nyelés közben grimaszol,

-elég érdekesen iszik üvegből.

Nagyon jó lenne, ha nálunk is elterjedne az a gyakorlat, ami sok helyen már kíválóan működik, hogy az 5 éves státuszvizsgálat része lenne az is, hogy ezt a jelenséget is figyelje a gyerekorvos.

A napokban járt nálam egy olyan lány, aki már nagyon várta a fogszabályozó készülék felhelyezését, mert zavarták a fogai, nem mert mosolyogni, beszéd közben is sokszor a szája elé tette a kezét.

A kicsattanó öröm helyett, hogy végre, végre, elindult a fogszabályozási folyamat, eléggé összetörtnek látszott. Elmesélte, hogy nagyon megviselte az első időszak, amit nagyon fájlalt, hogy nem készítették fel arra a fogorvosi rendelőben, hogy mire számíthat. Minden eset más-és más, de ennek kapcsán összegyűjtöttem néhány ötletet, talán segítség lehet.

               

Tanácsok a fogszabályzó viseléséhez

Mielőtt felteszi a fogszabályozót az orvosod, nem árt, ha néhány dologra felkészülsz. Nem mindenkit visel meg ugyanúgy, van akit egyáltalán nem, másokat kicsit jobban.

 Nem törvényszerű, hogy kellemetlen lesz a készülék viselése, de ha mégis, akkor nem árt tudnod, hogy mivel enyhíted ezeket a tüneteket.

Először is, vegyük át röviden, mit is fog veled pontosan csinálni az orvosod a fogszabályozó felhelyezésekor:

a fogakat bekeni ragasztóval, felhelyezi rá a bracketteket, megvilágítja UV fénnyel, hogy megkössön a ragasztó, majd belehúzza a drótot.

Ezután szokta az első meglepetés érni a pácienseket, hiszen nagyon furcsa érzés elsőre, hogy valami tartósan a fogakon van, a rögzített fogszabályozó készülék hozzáér az ajkakhoz, és egy kicsit eltávolítja azokat a fogaktól.  És bizony, előfordulhat, hogy kidörzsöli az ajkakat, de erre van megoldás: a drogériákban, patikákban  kapható kimondottan a fogszabályzóhoz való viasz, amivel megelőzheted, vagy megállíthatod azt, hogy ezek a kis fémek feltörjék az ajkaidat belülről. Ha már kialakultak ezek a kicsi, de fájdalmas sebek, akkor is érdemes még használni a viaszt, a sebgyógyulást pedig szájvízzel gyorsítani. Ezt keresd, a zsebedben is elfér:

• 

Először minden furcsa lesz a készülékkel, a beszéd, az étkezés, a mosoly.

Ha megszoktad az érzést, jöhet a mosoly is!

Másik fontos dolog az étkezés:

Az első napokban érdemes pépes állagú ételeket választani. A rágás kezdetben gondot okozhat, a fogakban is érezhetsz feszülést, ez enyhülni fog. Mindenki maga tudja, de pár napig enyhítheted fájdalomcsillapítóval is ezeket a tüneteket.

Kerüld az ételekbe való beleharapást, inkább törd és vágd fel azokat- igen, még a szendvicset is!

Kerülni kell a fogszabályozás teljes ideje alatt a rágós ételeket, a ropogtatnivalókat ( magvak, popcorn stb), a ragacsos ételeket ( karamella, rágó stb), a kemény ételekbe való beleharapást és rágást ( alma, nyers répa, főtt kukorica )

Tisztántartás: kaphatóak kimondottan a fogszabályzóhoz készült fogkefék, tisztító kis kefék, keresd a drogériákban. Meg  fogsz lepődni, hogy a fogápolási termékek közt milyen sokféle eszköz készült a fogszabályozáshoz!