Gyermekünk fejlődésének egy nagyon fontos lépcsőfoka a beszédelsajátítás, a beszéd elindulása. Minden szülő nagyon várja, és aggodalommal figyeli, ha nem az elvártak szerint alakul ez…de mikor is érdemes szakemberhez fordulni?

Mindenképpen keressünk meg szakembert, ha kétségek merülnének fel bennünk: megfelelő-e a gyermekem beszédfejlődése? Nincs elmaradva? Gondoljuk végig, hogy a gyermek megérti-e a környezete beszédét, vagy csak a szituációkhoz kötötten tájékozódik? Meg tudja magát értetni a környezetével? Hogyan? Ki tudja fejezni az alapvető szükségletein kívül az érzelmeit? Hogyan?

Mikor keressünk fel korai fejlesztőt, vagy beszédindítással is foglalkozó logopédust? Gyermekünk 2 és fél éves kora körül, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a beszéde nem indult meg, illetve a szókincse is néhány szóra korlátozódik. illetve, ha beszél a gyerek, csak olyan ” furcsán” : más szórenddel, keves és hibás toldalékolással, ragozással.

A szakemberek nem szeretnek konkrét adatokat felvonltatni, hogy pl. 2 és fél éves korában hány szavas szókincs az elvárt, nem célunk a szülők megrémisztése. Sajnos ezt sok esetben megteszik a hozzáértő laikusok, mindig van egy hasonló korú gyerek a környezetünkben, aki már sokkal, de sokkal „jobban” beszél…!

Természetesen önmagunk megnyugtatása érdekében nem kell eddig a bűvös dátumig várni.

A törvényben foglaltak szerint elenleg minden év szeptemberében szűrik a KOFA-3 ( a későbbiekben erről részletesen írok ) kérdőív alapján az óvodába kerülő gyermekeket. ( Tehát kb. 3 éves koruk körül! ) Ezt a kérdőívet a szülő tölti ki, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy szükséges, további, egyéni vizsgálatokkal felmérik a gyermeket. Ezeken a vizsgálatokon általában a gyermeknek képeket kell felismernie, aztán megneveznie, ez ad egy kis támpontot arra nézve, hogy a gyermeknek milyen az aktuális szóértése és szókincse. Illetve a vizsgálat során megfigyelik a szakemberek azt is, hogy a gyermek mennyire nyitott, megfigyelik a csoportban és megkérdezik az óvónők véleményét is. Mindezeket együttvéve, ha gyermek beszédértése, szókincse illetve kifejezőkészsége az életkorától elmarad, akkor javasolja a szakember a gyermek számára a beszédindító terápiát, vagy a kompex, mindenre kirejedő vizsgálatot.

A logopédiai beszédindító terápia mellett sok esetben kifejezetten javasolt a TSMT mozgásterápia ( erről is lesz még szó a későbbiekben ) , ami nemcsak kiegészíti, hanem sok esetben feltétele a sikeres logopédiai terápiának.

A napokban járt nálam egy olyan lány, aki már nagyon várta a fogszabályozó készülék felhelyezését, mert zavarták a fogai, nem mert mosolyogni, beszéd közben is sokszor a szája elé tette a kezét.

A kicsattanó öröm helyett, hogy végre, végre, elindult a fogszabályozási folyamat, eléggé összetörtnek látszott. Elmesélte, hogy nagyon megviselte az első időszak, amit nagyon fájlalt, hogy nem készítették fel arra a fogorvosi rendelőben, hogy mire számíthat. Minden eset más-és más, de ennek kapcsán összegyűjtöttem néhány ötletet, talán segítség lehet.

               

Tanácsok a fogszabályzó viseléséhez

Mielőtt felteszi a fogszabályozót az orvosod, nem árt, ha néhány dologra felkészülsz. Nem mindenkit visel meg ugyanúgy, van akit egyáltalán nem, másokat kicsit jobban.

 Nem törvényszerű, hogy kellemetlen lesz a készülék viselése, de ha mégis, akkor nem árt tudnod, hogy mivel enyhíted ezeket a tüneteket.

Először is, vegyük át röviden, mit is fog veled pontosan csinálni az orvosod a fogszabályozó felhelyezésekor:

a fogakat bekeni ragasztóval, felhelyezi rá a bracketteket, megvilágítja UV fénnyel, hogy megkössön a ragasztó, majd belehúzza a drótot.

Ezután szokta az első meglepetés érni a pácienseket, hiszen nagyon furcsa érzés elsőre, hogy valami tartósan a fogakon van, a rögzített fogszabályozó készülék hozzáér az ajkakhoz, és egy kicsit eltávolítja azokat a fogaktól.  És bizony, előfordulhat, hogy kidörzsöli az ajkakat, de erre van megoldás: a drogériákban, patikákban  kapható kimondottan a fogszabályzóhoz való viasz, amivel megelőzheted, vagy megállíthatod azt, hogy ezek a kis fémek feltörjék az ajkaidat belülről. Ha már kialakultak ezek a kicsi, de fájdalmas sebek, akkor is érdemes még használni a viaszt, a sebgyógyulást pedig szájvízzel gyorsítani. Ezt keresd, a zsebedben is elfér:

• 

Először minden furcsa lesz a készülékkel, a beszéd, az étkezés, a mosoly.

Ha megszoktad az érzést, jöhet a mosoly is!

Másik fontos dolog az étkezés:

Az első napokban érdemes pépes állagú ételeket választani. A rágás kezdetben gondot okozhat, a fogakban is érezhetsz feszülést, ez enyhülni fog. Mindenki maga tudja, de pár napig enyhítheted fájdalomcsillapítóval is ezeket a tüneteket.

Kerüld az ételekbe való beleharapást, inkább törd és vágd fel azokat- igen, még a szendvicset is!

Kerülni kell a fogszabályozás teljes ideje alatt a rágós ételeket, a ropogtatnivalókat ( magvak, popcorn stb), a ragacsos ételeket ( karamella, rágó stb), a kemény ételekbe való beleharapást és rágást ( alma, nyers répa, főtt kukorica )

Tisztántartás: kaphatóak kimondottan a fogszabályzóhoz készült fogkefék, tisztító kis kefék, keresd a drogériákban. Meg  fogsz lepődni, hogy a fogápolási termékek közt milyen sokféle eszköz készült a fogszabályozáshoz!