KOFA. KOFA teszt-ezekkel a szavakkal általában akkor találkozunk, ha beszédkésés miatt fordulunk szakemberhez. Ha nincs gond a gyermekünk beszédfejlődésével, akkor is találkozni fogunk vele, amikor a gyermek 3 éves kora körül az óvodát kezdi. Ugyanis néhány éve létezik és működik a 3 évesek kötelező logopédiai szűrése. Itt nyomatékosítanám, hogy NEM a beszédhibákat, artikulációs eltéréseket szűrjünk, hanem a gyerekek nyelvi fejlettségére vagyunk kiváncsiak, úgymint szókincs, nyelvhasználat, mondatok használata, hibák.

A Kommunikatív Fejlődési Adattárat általában az óvodai szülői értekezleteken kapják kezükbe a szülők, előtte a logopédus segítséget, útmutatást ad a kitöltéséhez, és elmondja mi célból kérjük meg a szülőket, hogy töltsék ki a kérdőívet. Szerencsés ha néhány nap rendelkezésükre áll, hogy átgondoltan kitöltsék a kérdőívet. A KOFA elsődleges célja, hogy kiszűrje a gyerek nyelvfejlődési késésére utaló jeleket, felmérje a nyelvi fejlettséget, valamint a kommunikáció színvonalát. A kérdőíveket eztán kiértékeli a logopédus, az ereménye ennek a szűrésnek kétféle lehet: a gyerekünk nyelvi fejlődése tipikus, vagy pedig nyelvfejlődési késés jellemző rá. Ez utóbbi esetében – a beszoktatási idő után- a logopédus megfigyeli a gyermeket, konzultál a szülőkkel, óvodapedagógusokkal, majd ha a szakember úgy ítéli meg, hogy szükséges, egy további, egyéni vizsgálattal felméri a gyermeket. A vizsgálat során megfigyeli a logopédus azt is, hogy a gyermek mennyire nyitott, megfigyeli a csoportban és megkérdezi az óvónők véleményét is. Mindezeket együttvéve, ha gyermek beszédértése, szókincse illetve kifejezőkészsége az életkorától elmarad, akkor javasolja a szakember a gyermek számára a beszédindító terápiát.

Netes szülői forumokon időnként felbukkan a KOFA, de erre nem kell rákészülnie a szülőknek, csak törekedni kell a minél pontosabb, objektívebb kitöltésére. Általában megrémülnek a szókincset vizsgáló résznél, mert sok, árnyalt és változatos szót sorol fel a teszt, ami nem azt jelenti hogy egy 3 éves gyerektől ez az elvárt!

Gyermekünk fejlődésének egy nagyon fontos lépcsőfoka a beszédelsajátítás, a beszéd elindulása. Minden szülő nagyon várja, és aggodalommal figyeli, ha nem az elvártak szerint alakul ez…de mikor is érdemes szakemberhez fordulni?

Mindenképpen keressünk meg szakembert, ha kétségek merülnének fel bennünk: megfelelő-e a gyermekem beszédfejlődése? Nincs elmaradva? Gondoljuk végig, hogy a gyermek megérti-e a környezete beszédét, vagy csak a szituációkhoz kötötten tájékozódik? Meg tudja magát értetni a környezetével? Hogyan? Ki tudja fejezni az alapvető szükségletein kívül az érzelmeit? Hogyan?

Mikor keressünk fel korai fejlesztőt, vagy beszédindítással is foglalkozó logopédust? Gyermekünk 2 és fél éves kora körül, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a beszéde nem indult meg, illetve a szókincse is néhány szóra korlátozódik. illetve, ha beszél a gyerek, csak olyan ” furcsán” : más szórenddel, keves és hibás toldalékolással, ragozással.

A szakemberek nem szeretnek konkrét adatokat felvonltatni, hogy pl. 2 és fél éves korában hány szavas szókincs az elvárt, nem célunk a szülők megrémisztése. Sajnos ezt sok esetben megteszik a hozzáértő laikusok, mindig van egy hasonló korú gyerek a környezetünkben, aki már sokkal, de sokkal „jobban” beszél…!

Természetesen önmagunk megnyugtatása érdekében nem kell eddig a bűvös dátumig várni.

A törvényben foglaltak szerint elenleg minden év szeptemberében szűrik a KOFA-3 ( a későbbiekben erről részletesen írok ) kérdőív alapján az óvodába kerülő gyermekeket. ( Tehát kb. 3 éves koruk körül! ) Ezt a kérdőívet a szülő tölti ki, és ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy szükséges, további, egyéni vizsgálatokkal felmérik a gyermeket. Ezeken a vizsgálatokon általában a gyermeknek képeket kell felismernie, aztán megneveznie, ez ad egy kis támpontot arra nézve, hogy a gyermeknek milyen az aktuális szóértése és szókincse. Illetve a vizsgálat során megfigyelik a szakemberek azt is, hogy a gyermek mennyire nyitott, megfigyelik a csoportban és megkérdezik az óvónők véleményét is. Mindezeket együttvéve, ha gyermek beszédértése, szókincse illetve kifejezőkészsége az életkorától elmarad, akkor javasolja a szakember a gyermek számára a beszédindító terápiát, vagy a kompex, mindenre kirejedő vizsgálatot.

A logopédiai beszédindító terápia mellett sok esetben kifejezetten javasolt a TSMT mozgásterápia ( erről is lesz még szó a későbbiekben ) , ami nemcsak kiegészíti, hanem sok esetben feltétele a sikeres logopédiai terápiának.